A Kálvin tér környékét ellepték a fehér thermopoharak! A Vámház körúton pedig ezzel a táblával találkozhatunk:
A fehér elviteles poharak pedig nem kávét rejtenek, hanem levest. Finom, mondhatni házi, frissen készült, meleg levest sok szeretettel. Hajtott kíváncsiság, vajon milyen lehet take away pohárból ebédelni. Így egyik ismerősömmel elnéztünk arra ebédszünetben.
Az első találkozás nem sikerült valami jóra. A mexikói csirkeragu levesből hiány volt, de 15 perccel későbbi visszatérésünket egy friss adaggal honorálták volna. Ez kihasználtuk, ám a 30. perc után hajlottunk rá, hogy leírjuk a helyet. Kár lett volna! A levesünket megkaptuk és azóta törzshellyé vált a Leves. .
Röviden bemutatnám a helyet: kis lyuk, ami tényleg megfelel a take away feltételeknek, fiatalos környezet, egy kis talponállóval az utcán. Napi ötféle levesből választhatunk, amelyek közül egy mindig hideg gyümölcsleves, egy vegetáriánus és egy valamilyen csirke ragu leves. Erre aztán kérhetünk feltéteket a legkülönbözőbb választékban (sajt, tejföl, nacho, földimogyoró, mák, szezámmag, és ki tudja még mi), de akár a fiúkat is megkérdezhetjük, hogy mit javasolnak. Sose lőnek mellé! A leves kiegészítéséhez - ha úgy gondolnánk nem lakunk jól - rendelhetünk szendvicset. A kicsi bőven elég! A kínálatot pedig balra fent találjátok, amint beléptek. Az ír szendvics szerintem a legjobb (csirkemell, magos mustár, sajt), de a többivel se lehet mellé fogni. A szendvics rendelésnél érdemes már előre szólni - mivel olyan 5 perc, mire elkészül a friss, meleg, ropogós melegszendvics. Ne aggódjunk, ha nem érezzük elég bátornak magunkat, a srácok úgyis megkérdezik, amint kész egy korábbi rendelésadag.
A hírhedt poharak
Kis piszkos anyagiak (2011 év végi helyzet): A levesek 350-450 között mozognak, attól függően melyikről van szó. Ezért cserébe egy tisztességes 2-2,5 decis adagot kapunk. A szendvicsek menüben: 750 ( a kis szendvics ) és 900 ( a nagy ).
Várakozásra ebédidőben biztos kell számítani, de pörög a munka, pörögnek a poharak. A levesek mindig frissek, és helyben készülnek, friss - szerintem Vásárcsarnoki - zöldségből, húsból, gyümölcsből.
További beszámoló róluk itt (további képekkel és érdekességekkel), a Facebookos oldaluk pedig itt érhető el.
Egy komplett étkezést kínálnak, és nagyon ajánlom a helyet! :) Tuti törzsvendég leszek a jövőben is.
Még egy kis anekdota a végére: Egyik alkalommal úgy 3 óra körül értem oda a szokásos leves adagomért, várok a szendvicsemre, bejön egy 50-es férfi és egy 30-as hölgy. Láthatóan először jártak itt, a kezdők bizonytalanságával érdeklődtek: "Mi a választék?" "Milyen szendvicsek vannak?" Ennél a pontnál a férfi felhorkan: "Honnan tudjam én, hogy mi azaz ír meg Al Capone szendvics?" Hozzáteszem rögtön a név alatt ott van az összetevők listája is. Egy lány kedvesen megjegyezte, hogy szerinte az ír a legfinomabb. Közben a pultos srác összenézett a társával. A leveseket se hagyta szó nélkül a férfi: "Nincs valami jó magyaros? Valami sok húsos, kevés zöldséges?" Na ezt már nem lehetett huncut mosoly nélkül kibírni. A hölgyön meg mindvégig látszott az izgatottság, és hogy már nagyon el akart jönni ide. És ezt miért meséltem el? csak hogy lássátok: Nem csak az egyetemisták járnak ide, és a srácok nagyon jól kezelték a helyzetet, valamint, hogy már kész miniközösség alakult ki a Leves. körül. Egyetemen is összenéznek az emberek, ha ilyen poharak "találkoznak" a folyosón.