Senkinek nincs olyan érzése, hogy a női és a férfi szerepek felcserélődni látszanak? Na persze ezt most nem a munkahelyi szerepekre gondoltam, hanem a szerelem és udvarlás témakörében. A férfiakat a nők vadásszák le, hódítják meg, és tartják lakat alatt.

Gondoljunk csak bele! A nő megy oda kacérkodva a sráchoz: "Táncolunk?". A szegény pacák meg majd elalél attól, hogy észrevették, és nem neki kellett kezdeményeznie. A telefonszámot már nem a srác kéri el, hanem a csaj, de szinte rögtön. Talán ez egy ösztönösen kialakult védekezés az ellen, hogy ne hiába csüngjön a nő a telefonon, várva a hívást, majd ő kezdeményez, megint csak. Aztán ha kialakulna valami, akkor a nő próbálja meg a férfi egóját felébreszteni egy-két elejtett bűbájos mondattal. Ezáltal azt remélve, hogy a fiú is hasonló kedvességeket fog mondani. De a legtöbb esetben nem mondd semmi ilyet. (Kivételek léteznek) A lány ekkor vagy tovább próbálkozik, ami által nagyon csúnyán leégetheti magát, vagy feladja. Amennyiben vállalkozó szellemű a csaj, és tovább bűvészkedik, akkor a srác ezt természetesnek fogja venni, és így ismeri meg a lányt. Egy szoknyás, aki mindig csak dicsér, ad, és cserébe csak figyelmet vár. De mi nők tudjuk, hogy a figyelem még kevés, sőt, alapnak tekintjük. Ha a bolygók szerencsés állásának köszönhetően, vmi csoda folytán mégiscsak kapnánk bókokat, azokat gyanakodva kell fogadnunk! Lehet, hogy önző céltól vezérelve lettek kimondva-rossz májú volnék, nem de? Aki van olyan szerencsés, és csupa szívből és őszinteségből fakadó csokrot kapott, az piszok szerencsés. Ekkor a nő boldognak érzi magát. Egészen a következő alkalomig, mikor megteremt egy alkalmas szituációt a bókra, ám a kívánt hatás elmarad. Lehetséges, hogy ekkor indul minden előröl, és sok munkával egy kis bókot sikerül megint csak kicsalni a hímneműből.

Magamon is meglepődök, hogy mennyire próbálok "bókszituációkat" teremteni, és ha nincs semmi eredmény, akkor csalódott vagyok. "Mekkora egy pancser vagyok, miért van az, hogy más nők csak kacsintanak, és az egész világ a lábuk előtt hever." De például a férfiaknak is van egy érdekes, újonnan kialakult szokásuk, fegyverük. Addig nem mondanak ki semmit, amíg mi nők ezt előbb meg nem tettük. Vannak bizonyos kifejezések, amik elhangzása a kapcsolat 1-1 stádiumát jelzi. Ilyen például a "szeretlek" vagy az "akarlak". Szerényebb párocskák esetében a "hiányzol" is utaló jellegű lehet.