Megcsináltuk! :) Dan Brown regény szereplővé vagy Indiana Jones bőrébe bújtunk egy délutánra. "Kincseket" kerestünk a városban, pontosabban útjelzőket, amelyek egy kiadós belvárosi sétálásra invitáltak.

Mi is volt az Urban Treasure Hunting?

Egy dán-magyar kooperáció. Koppenhágában már több éve rendszeresen megrendezik a vadászatot. Az útvonal érdekes városi tereken, utcákon vezet át. Célja, hogy felhívja  város szépségeire a figyelmet. Az útjelzők képzőművészek kreációi. Ezek vezetnek el bennünket a következő útjelzőhöz. Mellettük pedig sárga körben sárga szám áll, amelynek a kincsnél van fontos szerepe! Ugyanis a 10. megálló végén az úti cél egy galéria, ahol a kincsesládát még ki is kell nyitnunk az út során összegyűjtött számok segítségével. A legjobb talán az, hogy nem csak a magyarok, a külföldiek is részt vehettek a "játékban". A vadászat május 20-29 között volt elérhető. További infókat itt és itt találhatsz.

Az útjelzőkről információk, és egy kis segítség az elakadtaknak a tovább után.

A reklámokat általában szeretem. A musicalekkel nincs bajom. De a kettő keverékétől feláll a hátamon a szőr.

Csak nekem tűnik fel, hogy mennyire megszaporodtak az éneklős reklámok a hazai csatornákon? Ez a divathullám csak nyugatról jöhet, ahol már musical stílusban készülő szappanoperák látnak napvilágot.

Ha valaki volt olyan szerencsés, és nem találkozott még ilyen kreálmánnyal, annak itt az egyik példa:

A reklámot nem igen szeretném boncolgatni. Kontár már megtette helyettem is. Én csak annyit tennék hozzá, hogy a reklám szövegét meg se próbáljuk értelmezni! Egyetlen részlet jut mindig eszembe: "Belül menő háló véd!" A hangszíne számomra egy kínzás. Egy musical is így is így hangzik? Egy további kérdés az alkotók felé: a célcsoportnál tuti ez a legkedveltebb műfaj?

Persze magyar termék is előállt ilyen reklámmal:

A hangszín barátibb, fülbemászó. Sanszos, hogy Máté Péter Zene nélkül mit érek én számát hallhattuk az előbb, természetesen átdolgozva. De az énekelve értékesítés nem tudom mennyire nyerő. A Pick csapat nyerő, összetartó, a termék dalra fakaszt, a vevő is dalolni fog a gyönyörtől. Nem tudom elképzelni az insightot. 

A legújabb szórakoztató 30 mp a Dove kampánya:

(Magyar verziót nem találtam, amint lehet pótlom.) Önálló zene komponálására itt se futotta, csak a Muzsikahangját hallhatjuk új köntösben. Ezek a nevetséges -paródia- frizurák nekem kissé furcsák.Értem én, hogy hatni kell a nézőre... Na de eddig ez volt a legjobban élvezető, a korábban felsoroltakhoz képest. Najó.. azért ez még tetszik is :)

UPDATE: A Dove nagyon ráállt erre az éneklős reklám vonalra. A sampon után a testápolócsalád is kapott egy dalolós szpotot.

Lehet szeretni és utálni ezeket a posztokat. Egy biztos, kitűnnek a többi közül. Nálam negatív irányba... A tendenciát igyekszem nyomon követni, a végén még ki tudja, a véleményem is megváltozik.

Ekkorát kajában még nem csalódtam!

Tegnapi napon Móni barátnőmmel a Corvin Bevásárlóközpontban időztünk egy eseményen. Ebédidőben nem szerettünk volna messze menni, főleg hogy 10%-os kuponokat is kaptunk. A 2. emeleti gyorséttermek kínálatát végignézve egy kínaira, az Ázsiai Lótuszra esett a választásunk. Erősen befolyásolt minket a napi menü csábítása.

900 HUF-ért a következőket ajánlotta a tábla: édes-savanyú leves + egzotikus csirke + köret + saláta + zöldséges gombóc + desszert.

A pulton végignézve gusztusos, finom falatok, külön hűtőpult a desszerteknek, még sushi is volt a kínálatukban ( Igen, tudom, hogy a sushi japán, és nem kínai étel. De hát ugye a vevői igények mindent felülírnak.) A kiszolgálók ázsiai lányok. Az árak átlagosak. Lényeg a lényeg, hogy szimpatikus volt a hely.

Végül is ezt kaptuk:

Én kis butus megkérdeztem, hogy akkor desszertet én választhatok-e. (A pultban sült banán és tiramisu - újabb képzavar - kacsintgatott rám.) Ekkor kaptam a választ, hogy az a gombóc a desszert!

A kép további értelmezést is kíván.

Leves: Nem vagyok édes-savanyú fan, de az tuti, hogy több levesbetét kéne bele, ls nem ilyen ízűnek kellene lennie. Állagra zselés volt, ízre olyan, mint egy megolvasztott gumicukor kicsit megsózva. A csípős íz hova bújt el, nem tudom. Lehet a pultnál kellett volna extra chilit belerakni.

Saláta: Ez nincs a képen, ne is keressük! Csak savanyúságot találunk. Saláta = savanyúság?? Az én fejemben a saláta zöldségek felaprított halmazát jelenti. A csalamádét - vagy ehhez hasonlót - nem sorolom ide.

Egzotikus csirke: A rizs egy pöppet túlfőtt és minimális sót se látott soha. Mintha sushiba készült volna. A husi volt a leginkább ehető a menüből. Igazi kifőzdés mézes-mázos verzió.

Zöldséges gombóc: Egyet kaptunk, hát egyet kaptunk. Amúgy kettesével lehetett volna venni. Móni már csak a szagától is rosszul érezte magát. A zöldség fogalma itt egyenlővé vált a káposztával, ami nyomokban répát tartalmaz. Engem nagyim egyik főztjének köretére emlékeztetett, de annak is a rosszul sikerült verziójára. A gombóc helyesebb elnevezése káposztás gombóc lenne.

Desszert: Ez a kis gombóc, ami a csirke mellett és a csalamádé alatt bújik meg. Egy tányéron mindennel. Úgyis egy helyre megy! Móninak valami szürke volt a közepében, az enyémben pedig barack lekvár színű. Állagra nyúlós, sületlen tészta. Kicsit a mochira emlékeztetett, amit kisütöttek.

Tehát ide tilos menni:

Mivel az éhség nagy úr, és minket sem vet fel a pénz, amit ehetőnek találtunk, azt igyekeztünk beburkolni. Viszont ennek -nálam - kora este meg volt a böjtje...

Na de akkor hol együnk kínait, ázsiait?

A Corvinban akad más ázsiai is, esetleg tesztelhetjük őket. Kicsit messzebb nagyon tudom ajánlani a Papír Tigrist és Momotarot is. De véleményem szerint, mindenkinek megvan a maga bejáratott kínai kifőzdéje. Válasszuk azt! :)

Ha viszont feltétlenül a Corvin közelében keresünk ebédhelyet, akkor tanulmányozzuk ezt a térképet a bpex.hu-tól.

Búfelejtő és gyomornyugtatás gyanánt ma este házi sushi lesz!

A következő finomságot ajánlom azoknak, akik nem érnek rá órákig sütni, főzni, de a vendégeiknek valami finomat szeretnének adni. Az egyetlen előkészítés, hogy legyen otthon minden alapanyag.

Nem kell rögtön különlegesekre gondolni! Nézzük mi kell ehhez a parti falathoz.

Ropogóshoz:

• - pizza tészta alap (az a fajta, ami nincs előre megformázva, sütve, a leveles tészták mellett találjuk a boltokban, pl Tante Fannytól)
• - reszelt sajt
• - zöldfűszerek
• - magok ízlés szerint

Paradicsom szószhoz:

• - konzerv paradicsom (érdekes, hogy friss paradicsomból nem ugyanolyan az íze, de persze abból is elkészíthetjük)
• - kis fej hagyma
• - 2 ek méz
• - balzsamecet
• - só, oregánó

A tésztát kiterítjük, a felét reszelt sajttal és zöld fűszerekkel meghintjük. Ízlés szerint egy-egy szelet paradicsom vagy más töltelék is mehet bele. A másik, szabadon hagyott felét ráhajtjuk. Most jön a varázslat! Megkönnyítve a későbbi szeletelési nehézségeket, előre bevágjuk a falatkákat. Ne aggódjunk, ha a falatkáink tészta szélei így nem ragadnak össze, nem is cél. A sütőt előmelegítjük kb 200 fokra. A tésztához visszatérve, a tetejét megszórjuk a kedvenc magjainkkal, egy kicsit bele is nyomkodhatjuk, hogy stabilan maradjanak. Betesszük a sütőbe kb 15 percre.

Eközben a paradicsom mártogatóshoz hozzáfogunk. A hagymát felszeleteljük, üvegesre pároljuk. Majd jön rá a konzerv paradicsom, vagy a felszeletelt friss. Ez utóbbi esetén egy picike vizet is tehetünk hozzá. Egy pár percig fedő alatt hagyjuk összeesni. Majd mézzel, balzsamecettel, fűszerekkel ízesítjük. Érdemes kóstolgatni, és megtalálni a nekünk tetsző ízt. Egy forralás után levesszük a tűzről. Ha valaki nem szereti a rusztikusságot, akkor turmixolással kicsit lágyíthat rajta.

Jó étvágyat!

A múlt hétvégi napsütéses időben ismét felfedeztem magamnak a város szerintem legszebb parkját, az Orczy kertet. Randihelyszín, családi program és szabadtéri bulikhoz ideális. Ez a kis zöld terület a Nagyvárad tértől indul, és a Természettudományi Múzeumnál ér véget. A Csinibaba is itt játszódott.

Legyinthetnénk, hogy ááá csak egy tó, meg rét. De tessék beljebb menni! A focipályán és a horgásztón túl vannak az igazi gyöngyszemek.

Újonnan felújított, és kibővített "erdei" futópálya. Ma már egy magára valamit adó parkocskában is kell lennie hasonló extrának ( még a Kopaszi-gáton is van! ). A saccra 1 km-es körtúra végigvisz a kertben.

A rét sok lehetőséget nyújt piknikezőknek, kisgyermekes családoknak, vagy csak azoknak, akik pihenni vágynak. Alkalomadtán tai-chi gyakorlatozókat is látni erre. A figyelmes szemlélő egy furcsa kosár szerű, fém láncos tartót fedezhet fel. Szemetesnek nem jó, felülről labdát belejteni nagyon nincs értelme. Tavaly találkoztam ezekkel a tartókkal először. Azóta a rejtélyre pontot tett az index videója (01:50 körül). (Lehet tippelni, és aztán megnézni a megoldást :) )

A furcsa szerkezet

A fő indok, amiért az Orczy kertbe mentünk, az a Kalandpark. Messziről kerülöm a bulvár híreket, de a Kalandparkról mégis akkor hallottam először, amikor a Brandjelina páros Pesten lakott, és ide hozták el csemetéiket.

A "játszótér" a kert leghátsó sarkában, a kiserdőben található, elkerített részen. Kipróbálhatjuk milyen egy igazi Tarzannak lenni. A legjobb az egészben, hogy nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek is élvezhetik. Sőt! Magasságtól és kortól függően különböző pályákat alakítottak ki. Csak a "nagyok" csúszhatnak le a kb 8 méter magas csúcspontról. Egyetlen hátrány, hogy korlátozott számban van felszerelés, ami nélkül nem sok mindent lehet csinálni. Családoknak kedvezményes jegyár! A felnőtt jegy kb. 1500 Ft, és -amennyire kivettük- nincs súly vagy magasság korlátozás. Ja és a legfontosabb! Ha félúton megakadsz a kötélen, szakember segít neked tovább lendülni.

Ami még remek az Orczy kertben, hogy a lurkóknak a KRESZ-t játszva lehet megtanítani. A főbejárattól rögtön jobbra elindulva botolhatunk a mini autóút hálózatba. Van gyalogos átkelő, lámpa -ami talán valaha működött-, vasúti átjáró, STOP táblás többsávos kereszteződés. Sőt még egy Shell -kicsit se befolyásol- töltőállomás.

A biciklis autópálya

Végül egy kép a rétről. Kicsivel több magas épület, és egészen a Central Pakrban érezhetnénk magunkat.

Nagyvárosi hangulat, háttérben az Elméleti tömb